Bazsarózsa, pünkösdi rózsa (Paeonia)
A pünkösdi rózsa, vagy más néven bazsarózsa egy széleskörben elterjedt, gyönyörű szép dísznövény, amely a pünkösdi időszakban virágzik.
A bazsarózsa nemzettség Kínából származik, ahol nagyon régre visszamenő kultusza van, nemzeti virágként kezelik. Elsősorban gyógynövényként használták. Latin nevét Paionról, a görög istenek orvosáról kapta, mivel állítólag a gyökeréből görcsoldó és fájdalomcsillapító főzetet készítettek, amit például epilepszia ellen vetettek be. Európában a 14. és 19. század között terjedt el a termesztése.
Több mint 30 bazsarózsa fajt ismert, ráadásul a szám folyamatosan nő a nemesítésnek és keresztezésnek köszönhetően. Változatos színű (fehér, sárga rószaszín, piros), édes illatú virág.
A Magyarországon gyakori bazsarózsa fajták legtöbbször lágyszárú évelők. Tulajdonképpen ezeket az évelő bazsarózsa fajtákat nevezzük pünkösdi rózsának. Érdekességük, hogy minden évben kihajtanak és virágoznak, de télire elszáradnak a hajtások, amelyeket el kell távolítani ősszel.
Létezik elfásodott változata is (Paeonia suffruticosa), de még a lombhullató cserje is előfordul a bazsarózsák között.
A bazsarózsák között találhatóak egyszerűbb, félig telt és telt virágú fajták is. Az egyszerűbbeknél jellgzetes a csészeforma és a feltűnő sárga porzók. A telt virágú pünkösdi rózsák gömb alakban, rengeteg szirommal nyílnak.
Különleges alfaja a bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica), amely ma már szinte kizárólag csak Magyarországon lelhető fel, a Mecsekben, ott is többnyire a Zengő gerincén. Más ismert előfordulási helyei a vajdasági Delibláti-homokpuszta, az erdélyi Bihar-hegység, valaint Temes és az Alduna vidéke. Korábban megtalálható volt a Tarcali-hegységben (Fruska Gora) is, de onnan már több évtiezede eltűnt. Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 250 ezer forintra rúg.
Pünkösdi rózsa más nyelveken
A pünkösdi rózsa:
- angolul: peony
- németül: Pfingstrosen
- szlovákul: pivonka
A pünkösdi rózsa gondozása
A pünkösdi rózsák kedvelik a napfényt és a meleg helyeket. De nagyon strapabíró növény: elviseli a félárnyékot (de legalább fél napig érje napfény!), a hideget, a szárazságot, a nem túl jó minőségű talajt is.
A leginkább a mély termőrétegű, agyagos vagy vályogos talajt kedveli. Homokos talaj esetén sokat segíthet a komposzt. Érdemes ősszel és tavasszal trágyázni a talajt, és oda kell figyelni a gyomokra. A rendszeres öntözést meghálálja.
Két-három hét alatt elvirágzik, ehhez az ideális hőérséklet 17-20 ℃. Az első virágzás után nem szabad leszakítani a virágokat.
A bazsarózsa ültetése
Nyár végén kell ültetni, hogy a gyökereinek legyen ideje fejlődni a hidegelőtt. Legalább 1-1,5 méter helyet érdemes körülötte hagyni, mert elég szélesre növekednek. A legtöbb pünkösdi rózsa faj jól bírja a telet, de azért a frissen ültetett példányokat érdemes a fagytól óvni az első télen.
A pünkösdi rózsa szaporítása
A szaporításhoz ki kell ásni és el kell vágni a gyökérgumókat, így újra lehet hajtatni a rózsát. Az elvágott gyökérgumó darabokat el kell ásni ősszel, majd télen védeni a a fagy ellen.
Bazsarózsa és babarózsa: két külön növény
A bazsarózsát gyakran tévesztik össze a babarózsával, ami azonban egy másik növény.
A babarózsa (Prunus Triloba) egy szintén Kínából származó, a rózsafélék családjába tartozó, lombhullató cserje. Más néven mandularózsaként vagy szilvarózsaként is ismeretes.
Április végén, május elején virágzik. Virágai kisebb méretűek, de teltek, rózsaszínűek és nagyon illatosak. Messzebbről egy egybefüggő virágkorona hatását kelti, mivel a virágok a vesszők teljesen hosszábban megtalálhatóak.
Magassága eléri a 1,5-2 métert is, ezért akár fa vagy sövény formára is alakítható. A napot és a félárnyékot szereti, de nem különösebben kényes a talaj minőségére. Szennyezettebb levegőben, városban is szépen virágzik.
Gyakori betegsége a monília, amit penészgombák okoznak. Ilyenkor a virágai barnásak, elszáradnak. A moníliával fertőzött részeket le kell metszeni, esetleg érdemes gombaellenes szert bevetni.