Hasonlóan a többi nagy keresztény ünnephez, mint amilyen a húsvét vagy a karácsony, pünkösdhöz is számos népszokás, hagyomány kötődött a régi időkben – és némelyikük ma is él. Lássuk a legfontosabbakat!
Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyválasztás az egyik legarchaikusabb pünkösdi népszokás, ami egész Európában elterjedt.
A pünkösdi királyválasztás hagyománya a középkorban már biztosan élt, s ma is ismert a közmondás, “rövid, mint a pünkösdi királyság”. A lóversennyel, bikahajszával vagy más ügyességi próbákkal választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott, addig a többi legény engedelmességgel tartozott neki.
A pünkösdi játékok győztesét és lovát virágokkal, szomorúfűzágakkal borították. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott, a közösség kontójára. Ráadásul, ha valamilyen törvényi vétséget ejtett, nem érhette testi fenyítés.
Pünkösdi királyné, pünkösdi királynéjárás
Sok helyen pünkösdi királynét választottak a kislányok közül (cucorkázás), aki díszes menet élén járta be a falut házról-házra. A szokásnak több változata is ismert, az egyik legelterjedtebb motívum, hogy fehérbe öltöztetett, fátyollal vagy piros mintás kendővel borított királyné a kosárában rózsaszirmokat vitt (az egyik legelterjedtebb pünkösdi jelkép), amivel meghintette az ajándékozókat.
Ahol szívesen fogadták a menetet, a kíséret tagjai egy mondóka kíséretében felemelték a királynét, miközben hangosan mondták, „Ekkora legyen a kendtek kendere”. Ha valahol nem fogadták a menetet szívesen, leguggoltatták a királynőt, hogy ne nőjön magasra a kender annál a háznál.
A szokás eredete termékenység mágia lehetett. A hagyomány idővel egyfajta adománykérő szokássá változott át. Érdekesség, hogy például a Csallóközben például egy felöltöztetett bábut hordtak körbe valódi kislány helyett.
Pünkösdölés
A pünkösdölés (más néven mavagyonjárás vagy mivanmajárás) egy énekes-táncos adománygyűjtő pünkösdi népszokás volt az Alföldön, gyakorlatilag a pünkösdi királynéjárás egyik változata.
Több változata is ismert: van, ahol a pünksdi királyné állt a központban, máshol a király és királyné együtt járták be a falu utcáit. Bizonyos változataiban a résztvevők lakodalmi menetet játszottak el. A menetet fiatalok vagy gyermekek alkották, akik énekelve, mondókázva jártak körbe.
Azokon a helyeken, ahol a pünkösdölésben közösen vettek részt a legények és a lányok, sokszor nagy táncmulatsággal zárult pünkösdvasárnap.
Pünkösdi zöldágazás
A régi időkben sok helyen pünkösdkor zöld ágakat tűztek a házakra, kerítésekre és istállókra. Többnyire nyírfaágat, gyümölcsfaágat, leggyakrabban bodzát tűztek ki, általában a rossz szellemek, boszorkányok elűzése érdekében.
Ismert még zöldágjárás, ami az ünnephez kapcsolódó énekes-táncos gyerekjátékok gyűjtő neve. Például a „Bújj, bújj zöld ág…” című népdalt énekelve feltartott kézzel kaput formáltak a többieknek. A kislányok a kapun áthaladva, zöldágakkal és virágokkal a kézben járták be a falut.
Májusfa
A májusfa (más néven májfa vagy jádzófa) is több helyen fontos szerepet játszott a pünkösdi ünnepkörben. A Zempléni-hegyvidék falvaiban pünkösdkor állították a májusfát, de például a Pest megyei Galgamácsán pünkösd szombatján mentek a legények a fáért az erdőbe.
Máshol, ahol a májusfa felállítása korábban történt, pünkösdkor döntötték le.
Törökbasázás
Ez egy nyugat-magyarországi szokás. Pünkösdkor egy kisfiút társai szalmával kitömött nadrágba öltöztettek, török basát utánozva. Majd bejárták a falut, pálcával ütögetve a „basát”, hogy ugráljon. Cserébe pénzt és tojást kaptak.
Csíksomlyói búcsú
Az egyik leghíresebb pünkösdi szokás a csíksomlyói búcsú, ami az elmúlt évtizedekben a Kárpát-medence legnagyobb zarándokeseményévé fejlődött. A csíksomlyói búcsú a katolikus székelyek egészen a középkora visszaeredetezthető fogadalmi zarándoklata. Mára erőteljes összmagyar és ökumenikus (felekezetek feletti) színezetet kapott.
A legenda szerint az első csíksomlyói búcsút 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A székelyek serege pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, és Szűz Mária segítségével legyőzték a fejedelmet a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.
A pünkösd szombaton tartott csíksomlyói búcsúra minden évben több százezren látogatnak el. A búcsú ikonikus eseménye a csíksomlyói kegytemplomhoz közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben rendezett nagyszabású szabadtéri mise.
Pünkösdi babonák
A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor gazdag bortermés várható. Ugyanakkor a pünkösdi eső rossz előjelnek számított, egy mondás szerint a “pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító-, varázsereje van. Ezért egyes helyeken pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. A Pest megyei Turán a falon függő szentkép elé pünkösdkor virágokat tettek, például vadbodzát. Ha valaki beteg volt a házban, ebből főztek neki teát.
Hasolóan más nagy ünnepekhez, pünkösdkor is tiltották az állatok befogását, és a kenyérsütést.
A pünkösdi népszokásokat, hiedelmeket nem mindig nézte jó szemmel az egyház, hiszen többségük pogány eredetű volt. Például a 16. század végén a csetneki zsinat kifejezetten tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat, a 17. század végi csíkkozmási zsinat pedig ki is mondta, hogy ezek “pogányoktól maradott szokások”, amelyek tilalmasak.
Pünkösdi népszokások: gyakori kérdések
A leghíresebb pünkösdi népszokások között van a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, a zöldágazás és a csíksomlyói búcsú.
A pünkösdi királyválasztás szokása már a középkorban biztosan élt.
A néphit szerint a pünkösdi jó idő a gazdag bortermés biztosítéka, ugyanakkor ha esik az eső pünkösdkor, az rossz előjel. Emellett a régiek szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító ereje volt.