
Áldozócsütörtök jelentése
Áldozócsütörtök Krisztus mennybemenetelének (Ascensio Domini) ünnepe. Elnevezései között van a Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, és Urunk mennybemenetelének ünnepe. Az egyik legősibb keresztény ünnep.
A katolikus tradícióban egészen 1918-ig ez volt a határnapja a húsvéti szentáldozásnak, innen ered a különös csengésű áldozócsütörtök név, amely más nyelvekben nem jelenik meg.
Áldozócsütörtök liturgikus színe a fehér.
Az őskeresztények sokáig pünkösdkor ünnepelték, a Szentlélek eljövetelével együtt. A Kr.u. 4. században került át áldozócsütörtök a Bibliából ismert húsvét utáni 40. napra.
Az ünnep jelentőségét jelzi, hogy sokáig körmenettel ünnepelték. A középkori és kora újkori Magyarországon az áldozócsütörtöki misén Krisztus szobrát kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig, mintegy eljátszva ezzel az ünnep jelentését.
A fennmaradt források szerint például a sárospataki templomban a 18. században a kötéllel magasba emelt Krisztus-szobrot a mennyezetnél gyertyás angyal szobrok várták, majd ajándékokat szórtak szét a magasból a híveknek.
Sok helyen kenyérszentelést tartottak ezen a napon, és gyakoriak voltak az áldozócsütörtöki búcsúk is. Az unitárius hívek Torockón a 19. században ban ezen a napon a Székelytő tetejére vonultak és örömtüzeket gyújtottak.
Áldozócsütörtök a Bibliában
A mennybemenetelről három újszövetségi könyv számol be. Márk evangéliuma így ír az eseményről a 16,19-20 szakaszban (katolikus fordítás): „Az Úr Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, ők meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.”
Lukács evangéliuma így fogalmaz (24,50-51): „Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét kitárva megáldotta őket. Áldás közben megvált tőlük, és fölemelkedett az égbe.”
Szintén ír a mennybemenetelről az Apostolok Cselekedetei (1,9-11). „Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.”
Itt jelenik meg pár sorral korábban a mennybemenetel időpontját megjelölő mondat is: „Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él: negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról”.
Próféciák az Ószövetségben
A keresztény hagyomány szerint Krisztus mennybemenetelével ószövetségi próféciák teljesültek. A Zsoltárok könyvében két szakasz jövendölte meg előre a történteket.
A Zsoltárok Könyve 68,19 szakaszban a katolikus fordítás szerint ezt olvashatjuk: „Felszálltál a magasba, foglyaidat magaddal vitted, embereket tettél magadévá, ó Isten, olyanokat is, akik konokul ellenálltak házadnak, Uram.”
Míg a 110,1-2 szakasz, ugyancsak a Zsoltárok Könyvében így hangzik: „Azt mondta az Úr az én Uramnak: „Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul!” 2Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: uralkodj ellenségeid közepette!”
Mikor van áldozócsütörtök?
Bár a negyedik századig a mennybementelt pünkösdkor ünnepelték, később átkerült a Bibiában is említett húsvét (nagyszombat) utáni 40. napra, ami egyben a húsvét utáni hatodik csütörtök.
Mivel a húsvét mozgó ünnep, áldozócsütörtök pontos időpontja is minden évben más.
A nyugati kereszténységben a legkorábbi lehetséges dátuma április 30., a legkésőbbi pedig június 3.
Ma áldozócsütörtököt a katolikusok a rákövetkező vasárnap ünneplik, ami egyébként eredetileg az első nikaiai zsinat atyáinak ünnepe volt. A reformátusok továbbra is a napján ünneplik istentisztelettel a mennybemenetelt.
Áldozócsütötörtök 2025-ben:
2025-ben az áldozócsütörtök pontos időpontja május 29.
Áldozócsütörtök és mennybemenetel a klasszikus zenében
Talán a leghíresebb áldozócsütörtöki himnusz a Ascendit Christus kezdetű középkori, ismeretlen szerző által írt latin nyelvű ének, amelyet számtalanszor feldolgoztak.
Köztük van John Forest angol zeneszerző (1365-1446) többszólamú reneszánsz kórusműve is.
A latin nyelvű ének magyar változata a Krisztus a mennybe fölmene kezdetű népének, amelynek szövegét Sík Sándor fordította.
A katolikus mise bevezető éneke a mennybemenetek ünnepén a Viri galilei, azaz Galileai férfiak, mit álltok itt az égre névén… kezdetű antifóna, amelynek talán egyik legszebb feldolgozása Palestrina, az egyik legnagyobb templomi zeneszerző nevéhez fűződik.
Áldozócsütörtök vers, William Blake és Juhász Gyula
Áldozócsütörtökön Európa-szerte sok helyen körmenteket tartottak. Egy áldozónapi körmenetet örökít meg William Blake angol költő egyik versében.
Áldozócsütörtök
Egy szentcsütörtökön volt: ártatlan kicsikék
Ballagtak kettesével – csupa piros, csupa zöld, csupa kék –
Elöl fehér botokkal két szürkülő egyházfi ballagott –
S Pál katedrálisába folytak be, mint a temzei habok.
Micsoda tömeg volt az, ezer londoni virág!
Ott ültek csapatokban, csupa ragyogás, csupa láng!
Tömeg zsongása-zümje, de csak csöpp bariké;
Fiú- és lyánykezek ártatlan erdeje nyúlt az Ég felé.
S most felszállott a hangjuk, akár az orkán ereje,
Felszállott, mint a mennybolt harmonikus döreje.
Ott ültek köztük a szegények istápjai, pár szelid agg;
Légy irgalmas, sohase űzd el ajtódtól az angyalokat.
Juhász Gyula pedig a húsvétot követő ünnepi időszakor fogalmazta meg versben.
Föltámadás után
Negyven napig még a földön maradt
És nézte az elmúló tájakat.
És mondta: Ez Jordán, ez Golgota.
Itt verejték volt és emitt csoda.
És nézte, hogy a játszó gyermekek
Homokba írnak nagy kereszteket.
És nézte, hogy a sírján csöndesen
Megnő a fű és borostyán terem.
Aztán megállt a Tábor tetején.
Oly könnyű volt a szíve, mint a fény.
Mint pelyhet, érezte az életet
És derűsen és némán mennybe ment.
Gyakori kérdések
Áldozócsütörtök Krisztus mennybemenetelének (Ascensio Domini) ünnepe. Elnevezései között van a Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, és Urunk mennybemenetelének ünnepe. Az egyik legősibb keresztény ünnep.
A katolikus tradícióban egészen 1918-ig ez volt a határnapja a húsvéti szentáldozásnak, innen ered az áldozócsütörtök elnevezés.
Áldozócsütörtök a húsvét (nagyszombat) utáni 40. napra esik, ami egyben a húsvét utáni hatodik csütörtök. A legkorábbi lehetséges dátuma április 30., a legkésőbbi pedig június 3.
Krisztus mennybemenetelének történetét őrzi Márk és Lukács evangéliuma, valamint az Apostolok Cselekedetei is.