Mi az a májusfa? A májusfa jelentése, eredete
A májusfa hagyománya az egyik legszebb régi népszokások egyike, amellyel elsősorban a természet megújulását, virágba borulását ünnepelték a húsvét utáni, pünkösdi időszakban. Az Európa-szerte elterjedt májusfa az udvarlás szimbóluma és eszköze volt.
A májusfa eredete valószínűleg a kereszténységet megelőző korokba nyúlik vissza. Legkorábbi magyarországi írásos emléke 1502-ből származik. A középkorban az archaikus pogány tavasz-szimbólum keresztény jelentést is kapott, a szokás magyarázataként Fülöp apostol szerencsés megmenekülését és későbbi vértanúságát, Jakab apostol vértanúságát jelölték meg.
Réső Ensel Sándor 1867-ben a májusfa eredetét ezekkel a szavakkal írta le: „Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbéli cselekvényéért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt Szent Jakab apostol napja virradójára (május elsején). Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet, észrevétlenül.”
A májusfának több névváltozata is ismert, például a májfa, a hajnalfa, a jakabfa és a jakabág.
Magyarországon a legtöbb helyen május elsején állítottak májusfát, de az északi és nyugati területeken pünkösdkor is szokás volt a májusfa állítás. Székelyföldön húsvétkor is állítottak májusfát, ez a hajnalfa.
Maga a májusfa magas, gallyatlan, a tetején lombos fa, vagy ág volt, amelyet a legények éjszaka vágtak ki, és hajnalban állították fel a lányos udvarokban.
A májusfa állítás szabályai
A legények éjszaka titokban indultak fát vágni, majd hajnalra virradóra feldíszítették, és a kiszemelt lány udvarába helyezték, általában a kerítéshez erősítve. Legtöbbször virággal és szalagokkal, egyes helyeken étellel és itallal díszítették.
A májusfát általában a kiszemelt lánynak udvarló legény vezetésével állították, de több helyen szokás volt májusfát állítani a rokonlányoknak is. Egyes területeken a közösségnek is volt közös májusfája, amelynek kidöntését táncmulatság kísérte.
A májusfa díszítése
A májusfa magas, a legallyazott, lombos tetejű fa vagy ág. Sokszor nyárfát, egyes helyeken fenyőt használtak májusfának, de előfordult a vadkörte, orgona, vadpiszke is. A díszítéshez színes papírszalagokat, zsebkendőket, virágokat használtak, ezt tájegységenként különböző ajándékokkal (teli üveg bor, hímes tojás, étel, ital) is kiegészítették.
A fa nagysága és fajtája az udvarlási szándék komolyságával volt kapcsolatban. Szegénynek számított, aki már elérte a nagylánykort, és mégsem kapott májusfát.
Ha több udvarló is akadt egy háznál, előfordult, hogy reggelre több fa is díszelgett a lányos ház udvarában, ezeket azonban a riválistól való félsz miatt őrizni kellett. Illő volt, hogy a faállítókat megvendégeljék, borral kínálják.
Májusfa képek
Májuskosár jelentése
Elsősorban Észak-Magyarországon terjedt el a májuskosár szokása, ami a májusfához hasonlóan az udvarlás, a szerelem szimbóluma volt.
A májuskosár egy díszített, szalaggal átkötöt nagyobb méretű virágkosár, amelybe elsősorban hortenziát tettek. A kosarat nem az udvarló vitte a kiszemelt lányhoz, hanem a legény nőrokonai.
Ha a lány elfogadta, és kitette az ablakba, akkor a legény okkal reménykedhetett.
Májusfa kitáncolás
A május elsején állított májusfát pünkösdkor bontották. A fa kidöntését ünnepség, táncmulatság és ügyességi verseny kísérte.
A pünkösdi ügyességi verseny keretében a legények felmásztak a májusfára, hogy megszerezzék a ráakasztott ételeket és italokat. A legügyesebb legény pünkösdi király is lehetett.
Van ahol, a májusfa helyett vagy mellett úgynevezett máj-kerék állt, amely egy magas rúd végére tűzött szalagokkal, borosüveggel virágokkal díszített szekérkerék volt.
Májusfa és a pünkösd
A májusfa több helyen fontos szerepet játszott a pünkösdi ünnepkörben. A Zempléni-hegyvidék falvaiban pünkösdkor állították a májusfát, de például a Pest megyei Galgamácsán pünkösd szombatján mentek a legények a fáért az erdőbe.
Máshol, ahol a májusfa felállítása korábban történt, pünkösdkor döntötték le.